A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról
című törvénytervezetet a Magyar Országgyűlés 2025. június 17-i napján fogadta el, amit a
köztársasági elnök aláírását követően a Magyar Közlöny 2025. évi 75. számában, június 23-án,
2025. évi LXVII. törvényként hirdettek ki. Az 57 törvényt módosító jogszabály a
gyógyszerészetet és a gyógyszerészeket érintő több törvényt is módosított. Ennek részeként
− felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz gyógyszerészek vényírására,
− jelentősen módosítja az EESZT-vel, az egészségügyi adatok kezelésével és az egészségügyi
adatvagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket, melynek részeként lehetővé teszi
gyógyszerészek számára használható „döntéstámogató” informatikai fejlesztések EESZT
keretei közötti fejlesztését,
− az állami fenntartású egészségügyi intézményeknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban
foglalkoztatottak munkahelyi be- és kilépésének ellenőrzésére lehetővé teszi egységes
beléptető rendszer alkalmazását.
A módosításokat több részben ismertetem.
A gyógyszerészek vényírási jogával kapcsolatos felhatalmazó rendelkezésekről
− A törvénysaláta preambulumának 8. pontja úgy fogalmaz, hogy „A betegbiztonság szem
előtt tartásával szükséges lehetővé tenni, hogy – elsősorban a krónikus betegek kényelme
érdekében – bizonyos esetekben gyógyszerész vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló is
írhasson fel társadalombiztosítási támogatással gyógyszert.”
− A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
o 21. § (1) bekezdés b) pontjában az „orvos rendeli” szövegrész helyébe az „orvos,
vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben
gyógyszerész, okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló rendeli” szöveg,
o a 30. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „kiszolgáltatására” szövegrész helyébe
a „kiszolgáltatására, az egészségügyért felelős miniszter
meghatározott esetekben gyógyszer rendelésére” szöveg, rendeletében
o 31. § (1) bekezdés c) pontjában a „számát” szövegrész helyébe a „számát, valamint
a gyógyszer támogatással történő rendelésére jogosult okleveles kiterjesztett
hatáskörű ápoló családi és utónevét” szöveg,
o 37. § (9) bekezdésében az „orvos tekintetében” szövegrész helyébe az „orvos,
valamint a gyógyszer társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére
jogosult gyógyszerész, okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló tekintetében” szöveg
lép.
− Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
o 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdésben
foglaltakon túl gyógyszerrendelésre jogosult – az egészségügyért felelős
miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott
rendeletében meghatározott esetekben – a működési nyilvántartásban szereplő
gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló végzettséggel rendelkező
személy.”
o 32. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Felhatalmazást kap
az egészségügyért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben a gyógyszerész és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló
végzettséggel rendelkező személy gyógyszerrendelésére vonatkozó eseteket és
feltételeket rendeletben határozza meg.”
− A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §
12. pontjában az „a gyógyszerész, a gyógyszerek” szövegrész helyébe az „a gyógyszerész,
az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló, a gyógyszerek” szöveg lép.
Ezek a rendelkezések a törvény kihirdetésének másnapján hatályba lépnek.
Megjegyzések:
− Az előzményekről:
o Az expediáláshoz kapcsolódó vis maior helyzetek gyógyszertári kezelésével
kapcsolatban már 2018-at megelőzően is adtunk le javaslatot az EMMI-nek,
tekintettel az elérhetetlen orvosokra és a 2017-ben elindított EESZT által nyújtott
lehetőségekre. A 2019. március 31-én megismételt javaslatban úgy fogalmaztunk,
hogy „Ismételten kérjük a „vis maior” szabályozás megalkotását. A jelenlegi
szabályozás szerint vényköteles gyógyszer vény nélkül nem értékesíthető. Fő
szabályként ennek megtartása indokolt, ugyanakkor szükség van arra, hogy „vis
maior” helyzetekben a gyógyszerész mégis tudjon segíteni a betegének (pl.
cukorbetegnek, hipertóniásnak, krónikus betegnek), ha az alap-gyógyszere
elfogyott és a kezelő orvosát nem tudja elérni. Olyan szabályozást javaslunk,
amelynek során (1) csak gyógyszerész által, (2) a betegnek csak saját magának, (3)
csak már korábban neki rendelt gyógyszer, (4) egyszerre max. 1 kiszerelési
egységben adható ki, (5) a kiadás tényét az EESZT-ben rögzíteni kell, hogy a kezelő
orvos is biztonsággal vehesse figyelembe a gyógyszertár által végzett expediálást,
továbbá (6) meg kell határozni, hogy milyen gyógyszerek és milyen feltételek
mellett írhatók fel gyógyszerész által”.
o Az azóta eltelt években számos alkalommal került elő a vis maior helyzetek
kezelése, így pl. 2020. novemberben miniszimpóziumon tárgyaltuk meg, 2021.
június 6-án dr. Pintér Sándor belügyminiszternek, 2022. május 5-én dr. Tóth László
h. államtitkárnak, 2023. január 13-án dr. Kamarás Ferenc kabinetfőnöknek, 2023.
július 1-jén dr. Bidló Judit h. államtitkárnak nyújtottuk be.
o A Kamara Heves Vármegyei Szervezete kezdeményezésére 2022-ben egy
közvéleménykutató cég közreműködésével készítettünk egy 1000 fős reprezentatív
közvéleménykutatást, amelynek az egyik kérdése arra irányult, hogy volt-e a
válaszadónak problémája orvosa elérhetőségével, s erre a válaszadók több mint 50
százaléka igennel válaszolt. Arra a kérdésre pedig, hogy ilyen esetben elfogadná-e
gyógyszerésze segítségét, 80 százalék válaszolt igennel.
o A 2024. május 31-én hatályba lépett gyógyszerbiztonsági validálás irányelv eredeti
előterjesztésében a vis maior helyzetek szakmai feltételeit részletesen kidolgoztuk,
kelljen vele azonban – annak érdekében, hogy az irányelv minél hamarabb megjelenhessen és
ne megvárni a vis maior szabályozáshoz szükséges
jogszabálymódosításokat – az irányelv fejlesztőivel közös döntéssel 2023
szeptemberben kiemeltük ezeket a részeket és önálló dokumentumként nyújtottuk
be „Az MGYK javaslata az expediáláshoz kapcsolódó vis maior helyzetek
gyógyszertári kezelésére” címmel.
o A Kamara 2024. júniusában elkészített és a döntéshozóknak (dr. Gulyás Gergely
miniszterelnökséget vezető miniszter, dr. Pintér Sándor belügyminiszter, dr. Takács
Péter államtitkár, dr. Bidló Judit h. államtitkár, dr. Lóga Máté (NGM) államtitkár,
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó) átadott „A Magyar Gyógyszerészi Kamara
célkitűzései és javaslatai a gyógyszerészek működési feltételeinek, valamint a
gyógyszerellátás szabályozásának felülvizsgálatára és működési feltételeinek
biztosítására” c. dokumentum „Gyógyszerészi kompetenciák stabilizálása és
fejlesztése” c. fejezete és 8. melléklete tartalmazta az ezzel kapcsolatos részletes
javaslatokat.
o A dr. Pintér Sándor belügyminiszter kérésére 2024. december 15-én leadott és
miniszteri értekezleten 2025. február 13-án bemutatott előterjesztés egyik fejezete
úgyszintén a vényírással kapcsolatos előterjesztést tartalmazta.
o A 2025. március 10-én létrehozott belügyminisztériumi munkacsoport
tevékenységéhez kapcsolódóan március 25-én „Az MGYK javaslata az
expediáláshoz kapcsolódó vis maior helyzetek gyógyszertári kezelésére” címmel a
részletes javaslatot – aktualizálva – ismét benyújtottuk.
o Az előterjesztések elkészítése során – főleg az utóbbi években – folyamatos és
szoros együttműködés volt a Kamara, a Szakmai Kollégium, az MGYT és a
Semmelweis Egyetem között, így a benyújtott javaslatok közös gondolkodás
eredményei.
− A soron következő feladatokról:
o A most elfogadott törvénymódosítás a részletes szabályozásra felhatalmazta az
egészségügyért felelős minisztert, így több miniszteri rendelet módosítását el kell
készíteni.
o Módosítani kell a gyógyszertárak és a NEAK közötti ÁSZF-et.
o A szakmai részleteket irányelv szintjén célszerű pontosítani.
o Biztosítani kell az EESZT olyan fejlesztését, amely a szükséges adatokhoz való
hozzáférést és az EESZT-be történő adatfeltöltést lehetővé teszi.
o Módosítani kell a Kamara Etikai kódexét.
A mostani változást jelentős előre lépésként értékelem, több szempontból. A
gyógyszertárakban nem egyszer fordul elő olyan helyzet, hogy a krónikus betegségére szedett
vényköteles gyógyszere a betegnek elfogyott és nem éri el az orvosát, aki ezt újra felírhatná. A
gyógyszerésznek ilyenkor mérlegelnie kell, hogy segítség nélkül elküldi a beteget, vagy segít
neki, de akkor jogszabályt sért. A most elfogadott törvénymódosítás ezeknek a vis maior
helyzeteknek a szabályozott megoldására kínál lehetőséget azzal, hogy a gyógyszerek
meghatározott körében, a már hosszabb ideje alkalmazott vényköteles gyógyszer egy-egy
dobozát a beteg megkaphassa. Úgyszintén segíthet azzal, hogy a folyamatosan szedett
gyógyszereket meghatározott időtávon belül új orvosi vény nélkül ki lehessen váltani. Ez nem
jelenti sem az orvosi diagnózis, sem a beteg terápiájának gyógyszerészi átvételét, ugyanakkor
elősegíti a betegegyüttműködés javítását, ami viszont össztársadalmi érdek. Ugyanakkor a
gyógyszerészi kompetencia bővülése a gyógyszerész felelősségét is növeli, amit szintén
komolyan kell vennünk.
Az elkövetkező időszakban fontosnak tartom az ezzel kapcsolatos kommunikációt az orvosok
és a betegeink felé is. Erre vonatkozóan a Kamara rövidesen néhány megfontolandó javaslatot
is közzé fog tenni.
Budapest, 2025. június 24.
Dr. Hankó Zoltán
elnök, MGYK
