Magyarországon 2020 novemberétől lehet regisztrálni a koronavírus által okozott betegség elleni védőoltásra. A regisztráció során meg kell adni a telefonszámunkat is. Erre azért van szükség, mert időpontra kell majd menni az oltópontra, és így tudnak értesíteni. Az érkezés után hőmérséklet-mérés következik, és egy kockázatokat felmérő kérdőívet kell kitölteni. Az oltás egy 0,6 mm átmérőjű vékony tűvel történik, mellyel 0,3 milliliternyi oltóanyagot juttatnak a szervezetbe. A hirtelen fellépő túlérzékenységi reakciók kiszűrésének érdekében az oltás után 15-30 percet még a helyszínen kell tartózkodni. Az oltóponton - ahogy mindenhol máshol is - be kell tartani a járványügyi intézkedéseket (orrot és szájat fedő maszk viselése, távolságtartás, kézfertőtlenítés). Az első Pfizer vakcinával végzett oltást három hét múlva, míg a Moderna vakcina esetében 28 napot követően egy második követi.
A vakcina megjelenése óriási siker: a koronavírussal vívott küzdelem egyik sarokköve. Mégis sokan szkeptikusak az oltással kapcsolatban. Dr. Botz Lajos professzort, a PTE Klinikai Központi Gyógyszertárának és Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánját és dr. Czinner Valériát, a PTE Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár szakgyógyszerészét kérdeztem mindenről, ami csak az oltással összefügg.
A kérdéseket a Facebook különböző platformjairól gyűjtöttem össze.
Miért van az, hogy különböző oltóanyagok vannak forgalomban? Különböző anyagok vannak ezekben? Biztos, hogy mind biztonságos?
Dr. Botz Lajos: Példátlan az emberiség történetében, hogy ilyen viszonylag rövid idő alatt ennyire nagy oltási számot próbálunk elérni. Nyilvánvaló, hogy nincs egyetlen olyan gyár, ami ezt az óriási mennyiséget pillanatok alatt le tudná gyártani. Szükségszerűen vannak különböző termékek, és különböző országokban, különböző gyártók állítják elő, különböző technológiákkal. Ez nem azt jelenti, hogy ezek között lényegi különbség lenne - gondoljunk arra, hogy ugyanazt az autómárkát vagy üdítőt is a világ legkülönbözőbb részein gyártják, az eredmény mégis ugyanaz. Nyilván különbözőek a vakcinákban felhasznált anyagok is. Köztudott, hogy nagyon sokat fejlődött a vakcina technológia, hiszen megjelent egy új, korszerű, ráadásul magyar származású amerikai fejlesztőnek, Karikó Katalinnak köszönhető vakcina, az RNS-alapú. De emellett megvannak a hagyományos, jól bevált régi technológiák is.
A célja mindnek ugyanaz: a fertőzés megállítása.
Kicsit más puskával lőnek, de ugyanarra (a koronavírusra) céloz mind.
Minden olyan vakcina, amelyiket a gyógyszerészeti hatóság jóváhagy, hazánkban az OGYÉI, a jelen tudásunk szerint biztonságos. Fontos azt megérteni, hogy a védőoltás mindig egy sokkal nagyobb bajt előz meg. Gondoljon mindenki a biztonság kapcsán arra, hogy milyen lenne súlyos tünetekkel elszenvedni a koronavírust, és milyen milyen lenne egy többnyire semmilyen mellékhatással nem járó, esetleg elviselhető és enyhe tüneteket kiváltó, például egy enyhe fejfájást okozó oltást beadatni. Melyiket szeretné a kettő közül? A védőoltást vagy a Koronavírus Ellátó Központ valamelyik betegszobáját? Mindkettőnek van egy kis kockázata a mérlegen, de az egyik opció sokkal súlyosabb.
Dr. Czinner Valéria: Gyártási technológia alapján többféle vakcina van a koronavírus ellen, a két fő csoport a klasszikus és az újgenerációs technológiákkal előállított. Az európai és magyar hatóságok által engedélyezett vakcinák biztonságosnak tekinthetőek.
Hogyan lehetséges, hogy ennyi idő alatt kifejlesztették az oltást?
Dr. Botz Lajos: Ez a globális világ első globális járványa, ami globális, összehangolt pénz és szellemi tőke koncentrációt is indukált, rendkívül rövid idő alatt. Azt gondolom, ez amiatt is van, mert a koronavírus-járvány mindenkit érintett. Ha helyi járvány maradt volna, - mondjuk, csak egy kontinensre kiterjedve -, nem összpontosult volna ennyi erőforrás. A humán klinikai vizsgálatoknak, amiket egy-egy betegség kapcsán elindítanak, vannak nemzetközi regiszterei, ezek alapján elmondható, hogy jelenleg több mint 4000 vizsgálat van folyamatban a koronavírus kapcsán. Ilyen arányú egyetlen betegség vizsgálatára irányuló munka még nem volt. Példátlan az is, hogy az akadémiai szféra és a gyártók egy időben megmozdulnak ugyanabba az irányba.
A másik ok az, hogy a vakcináció évtizedek óta használatos eljárás - a kórokozó volt új.
Minden magyar polgár több mint egy tucat védőoltást kap az élete során. Ha ez nem így lenne, kevesebben lennénk. Az emberek születéskor várható élettartam-növekedéséhez legnagyobb arányban - az antibiotikumok mellett - a védőoltások járultak hozzá. Amikor az új, 3. generációs vakcináról beszélnek, ami Karikó Katalin nevéhez fűződik, vegyük figyelembe, hogy ő 1989-ben kezdte meg az mRNS kutatását, és 2005-ben szabadalmaztatta az mRNS terápiás alkalmazásokat. A helyzetből, az alkalmazási szükségletből adódott, hogy alapos, korábbi munkája alkalmazásba és reflektorfénybe került. De az új, 3. generációs vakcina mellett a korábbi technológiák is működnek, azokat is használjuk.
A cikk teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
Forrás: univpecs.com
