Koronavírus kamarai tájékoztató 41.

 

A koronavírus járvánnyal kapcsolatos eddig közzétett valamennyi kamarai tájékoztató a Kamara honlapján megtalálható, ezek fontos információt hordoznak.

 

1. A koronavírus-járvány gyógyszertárakat érintő munkajogi és gazdasági jellegű kérdései

 

Néhány nappal ezelőtti ígéretemnek megfelelően teszünk közzé egy rövid tájékoztatót a témában:

 

„Az elmúlt hetekben több kormányzati intézkedés született, melyek a gyógyszertárakat is érintik, illetve melyekben szereplő lehetőségekkel a gyógyszertárak is adott esetben tudnak élni. Természetesen ki-ki a maga módján reagált a megváltozott helyzetre, a gyógyszertári munkarendek módosításával és ezzel párhuzamosan a gyógyszertárban dolgozók munkajogi kapcsolatára vonatkozó intézkedésekkel. Az ebből adódó tapasztalatok valószínű mások számára is megszívlelendők. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb körülményre illetve lehetőségre hívjuk fel a figyelmet.

 

Láthatóan zavart jelentett több esetben a finanszírozás és a humán erőforrások kezelése szempontjából is az a körülmény, hogy a gyógyszertárak forgalma átmenetileg ugrásszerűen megemelkedett, majd a felvásárlásokat, korlátozásokat követően jelentősen csökkent. Ez több esetben egyéni szervezeti, szervezési megoldásokat igényelt, nem függetlenül azoktól az intézkedésektől és előírásoktól, amelyekről az országos tiszti-főgyógyszerésztől és a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetésétől folyamatosan tájékoztatást kaptunk.

 

-  Visszatérő probléma, hogy a gyógyszertárban dolgozók egészségvédelme és jogviszonyának fenntartása érdekében sok helyen a munkaidők csökkentésére került sor, ami a jövedelmeket is érinti. Erre jelenthet megoldást a 105/2020 (IV. 10.) kormányrendeletben megfogalmazott lehetőség, mely szerint a munkáltató és a munkavállaló pályázatot nyújthat be az Állami Foglalkoztatási Szervhez a kieső munkabér részbeni pótlására. Ennek lényege, hogy az Állam támogatást nyújt a veszélyhelyzet kihirdetése napján az adott munkavállalóra érvényes távolléti díj alapján számított kieső jövedelem 70%-a erejéig. Ehhez szükséges a munkaszerződés átmeneti módosítása és egy közös kérelem benyújtása a munkaadó és a munkavállaló részéről az Információs és Technológiai Minisztériumhoz, elektronikus úton, a gyógyszertárat működtető vállalkozás cégkapuján keresztül. A pályázat része a munkavállaló nyilatkozata is mely szerint vállalja és kéri a munkaerő piaci programba való belépést. Az ehhez szükséges részletesebb információk letölthetők a www.munka.hu oldalról a kitöltési segédlettel együtt.

 

A tapasztalat az, hogy ahol a pályázattal érintett 3 hónapra a munkáltató kidolgozta saját szabályzatát, ott a munkavállalók ezt együttműködve és megértéssel fogadták, hiszen a jogviszony folyamatossága, a biztosított státusz fenntartása és az a remény, hogy a korábbi viszonyok mielőbb helyreállíthatók, mindenkinek közös érdeke.

 

-  Az is általános tapasztalat, hogy a gyógyszertárban dolgozó személyek és csoportok elkülönítése érdekében (és a munkavállalók egészsége védelmében) a csökkentett munkaidő mellett fokozottan igénybe veszik a munkaidőkeretben foglalkoztatás lehetőségét, ami azt jelentheti például, a munkaidő átmeneti 50%-os csökkenése esetén az adott személy (csoport) adott héten dolgozik teljes munkaidőben, a következő héten nem.

 

-  Azt is látjuk, hogy a már említett változások miatt finanszírozási nehézségek adódnak. Ez érintheti akár a munkabérek kifizetését, de egyéb aktuális pénzügyi kötelezettségek teljesítését is. Erre vonatkozóan is több állami intézkedés született. Ezzel kapcsolatban elsősorban a Magyar Közlöny 2020. április 30-ai számában megjelent 1194/2020 (IV.30.) kormányhatározatra hívjuk fel a figyelmet, mely szerint 2020. május 15-től a Széchenyi Kártya Program keretében bevezetésre kerül a Folyószámla hitel Plusz, a Munkahelymegtartó Hitel, a Likviditási Hitel és a Beruházási Hitel Plusz program. Az ezekhez kapcsolódó kamattámogatást úgy kell meghatározni, hogy a vállalkozók által fizetett nettó ügyleti kamat nem haladhatja meg az előbb említett első két hitel esetében a 0.1%-ot, a Likviditási Hitel esetén a 0.2%-ot, a Beruházási Hitel Plusz esetén a 0.5%-ot.

 

Vannak már pozitív információink arra nézve, hogy egyes bankok felkészültek ezeknek az igényeknek a befogadására, illetve finanszírozására. Természetesen a lehetőségeket a gyógyszertárakat működtető vállalkozások személyes és szakmai banki kapcsolatai is jelentősen befolyásolhatják, ezért érdemes időben konzultálni ezekről a lehetőségekről.

 

Egy ilyen tájékoztató kereteit messze meghaladják a széles körben szerzett egyéb tapasztalatok, de a közös gondolkodást és a Kamara ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának kialakítását jelentősen segítheti, befolyásolhatja, ha gyógyszerészek is megosztják tapasztalataikat, illetve konkrét kérdésekre kérnek konkrét válaszokat.

 

Budapest, 2020. május 5.”
(Bagi Edina és dr. Elmer Nándor)

 

 

2. Együttműködés önkormányzatokkal, szociális segítőkkel

 

Több helyen újra fellángolt a vita arról, hogy a gyógyszertárak hogyan működjenek együtt az egészségügyi veszélyhelyzet idején a helyi önkormányzatokkal és szociális segítőkkel.

 

Az önkormányzatokkal, szociális segítőkkel kapcsolatos együttműködés kereteire vonatkozóan továbbra is érvényes a március 26-án és azóta többször is közzétett ajánlás. Ez egyszerre veszi figyelembe (1) a gyógyszer-kiszolgáltatással kapcsolatos szakmai előírásokat, (2) a gyógyszerbiztonsági és (3) az adatvédelmi szempontokat, (4) a Kormány által az önkormányzatokra ruházott feladatok gyógyszerészeti támogatását, valamint (5) a gyógyszertárak egymás közötti kapcsolatainak gazdasági-etikai vonatkozásait. Ha az adott településen, kerületben több olyan gyógyszertár van, amelyik vállalja ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtásában való részvételt, az önkormányzattal való együttműködés kereteinek a kialakítása során erre figyelemmel kell lenni és erre elsősorban a helyi gyógyszerészeknek kell figyelni!

 

 

„Szempontok az egyedül élő idős betegek gyógyszerkiváltásának segítéséhez

 

A Kormány azon kérését figyelembe véve, hogy az idős embereknek az egészségügyi veszélyhelyzet idején ne kelljen elhagyni az otthonukat, de az egyedül élő idős betegek is hozzájuthassanak a szükséges gyógyszereikhez, a Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezi, hogy idős honfitársaink gyógyszerellátásának biztosítására az önkormányzatok és a településükön működő gyógyszertárak összefogásával kerüljön sor. Az alábbi szempontok figyelembe vételét javasoljuk.

 

1. Önkormányzati segítőként elsősorban fiatal vagy középkorú, egészséges személyek kerüljenek kiválasztásra.

 

2. A segítő kapjon önkormányzati megbízó levelet tevékenysége végzéséhez, amivel az idős betegek előtt igazolja magát. A segítő tegyen írásos nyilatkozatot, hogy a tudomására jutó személyes és egészségügyi adatokat az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével kezeli és titokban tartja.

 

3. A segítő tevékenysége során hordjon folyamatosan szájmaszkot, a protokollnak megfelelő módon rendszeresen mosson kezet és használjon kézfertőtlenítőt (aminek biztosításában a gyógyszertár segítségét is kérheti).

 

4. A segítő ne menjen be a beteg lakásába és minél kevesebb időt töltsön a beteggel.

 

5. Javasoljuk, hogy az önkormányzat vegye nyilvántartásba azokat az idős személyeket, akiknek a gyógyszerellátásában ilyen módon közreműködik (és ha lehet, a betegtől kérjen hozzájárulást ennek lehetővé tételéről – GDPR szabályozás).

 

6. Amikor a segítő a beteggel felveszi a kapcsolatot, írja le a beteg nevét (ha kell a lakcímét is) és taj-számát, beszélje meg a beteggel (és írja le), hogy az orvosa által korábban felírt gyógyszerei közül melyeket és milyen mennyiségben (hány dobozzal) kell kiváltani.

 

7. A beteggel egyeztesse, hogy a kért gyógyszer hiánya esetén a jogszabályban lehetővé tett helyettesítést elfogadja-e és kérdezze meg, megadhatja-e a telefonszámát a gyógyszertárban, ha a gyógyszerei kiváltásához kapcsolódóan olyan probléma merülne fel, amelynek a megoldásához a beteggel való konzultáció szükséges.

 

8. A segítő lehetőleg a beteg lakásához legközelebbi gyógyszertárban váltsa ki a beteg gyógyszereit, mert így van esély arra, hogy a beteget ismerő szakemberek megfelelő szakmai segítséget tudnak nyújtani.

 

9. Amikor a segítő a gyógyszertárba megy, legyen nála a beteg papír-receptje vagy felírási igazolása, ezek hiányában a beteg taj száma és a saját személyét azonosító okmánya, valamint a kiváltandó gyógyszerek listája.

 

10. A kiadott gyógyszerekre egyenként írja rá a gyógyszerész az alkalmazással kapcsolatos utasításokat. Helyettesítés esetén azt is jelezze, hogy a helyettesítő gyógyszert melyik felírt gyógyszer helyett adta ki.

 

11. A gyógyszertár betegenként önálló és lezárt zacskóba helyezze el a kiadott gyógyszereket és a beteg által igényelt egyéb készítményeket, a zacskóra írja rá a beteg nevét és kívülről tűzze rá a blokkot, amelyen a kiváltott gyógyszerek és a beteg által a segítőnek kifizetendő összeg is szerepel.

 

12. A gyógyszertár ismerje a segítő nevét és telefonszámát, hogy szükség esetén egyeztetni tudjanak a kiváltás célszerű időpontjáról.”

 

 

3. TAJ-szám bemondásra alapozott gyógyszer-kiszolgáltatás

 

A TAJ-szám bemondásra alapozott gyógyszer-kiszolgáltatásról legutóbb a 38. tájékoztatóban tettünk közzé összeállítást dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész gyógyszerészeknek írt tájékoztatójához kapcsolódóan. Ebben az országos tiszti főgyógyszerész az adatvédelmi előírások betartásának fontosságára hívta fel a figyelmet, a hozzá kapcsolódó ismertető pedig a szakmai szabályok betartására. Azóta is érkeznek hozzám jelzések, amelyeket – ha a bejelentés konkrét és igazolható jogszabálysértésre vonatkozik – az Etikai Kódex III. fejezet 7. pontja értelmében a kivizsgálására illetékes hatósághoz is továbbítani kell (és ez a kötelezettség minden kamarai tagra vonatkozik).

 

A jogilag, szakmailag és etikailag helyes gyakorlat érdekében ismételten közzéteszem (1) az országos tiszti főgyógyszerész úr fentebb hivatkozott tájékoztatóját és (2) a 33. sz. tájékoztatóban már közölt szakmai szempontrendszert, amely a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos, TAJ-szám alapján telefonon történő tájékoztatásra, valamint a házhoz szállítással kapcsolatban terjedő, szakmailag aggályos gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

 

-  Dr. El Koulali Zakariás tájékoztatója:

 

„A Tisztigyógyszerészeti Főosztályhoz egyre több olyan bejelentés érkezik, amely szerint vényköteles gyógyszerek „expediálása” a beteg vagy megbízottjának személyes közreműködése nélkül történik, telefonon keresztüli konzultáció alapján, továbbá olyan szolgáltatásokkal kapcsolatosan, amelyeknél telefonon, e-mailen vagy egyéb elektronikus kommunikációs eszköz segítségével (SMS, Messenger, Viber…) kell megadni a TAJ számot és megnevezni a kiváltandó, elektronikus recepten rendelt, vényköteles gyógyszereket. Ez alapján történik meg a vényköteles gyógyszerek házhoz szállítása. Fontos kiemelni, hogy a TAJ szám személyes adatnak minősül. Kezelésére (gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése…) szigorú hazai (Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) és Európai Uniós (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679 RENDELETE) jogszabályok vonatkoznak. A személyes adat kezelését és az esetlegesen bekövetkező adatvédelmi incidenseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálja és indokolt esetben szankcionálja.”

 

-  A 33. tájékoztatóban már közzétett gyakorlati szempontok:

 

1. A GDPR szabályozással ellentétes és jogszabály-sértő gyógyszertári tájékoztatást adni telefonon, TAJ-szám bemondására, konkrét beteg EESZT-ben lévő, még ki nem váltott gyógyszereiről. Ezek az adatok az adott személy személyes és ezen belül egészségügyi adatai közé tartoznak, amelyek különleges védelmet élveznek.

 

2. A „gyógyszer kiszállítással” (házhoz szállítással) kapcsolatban alapvetően több szituáció modellezése szükséges:


-  amikor a beteg gyógyszerét a gyógyszertár „szállítja” házhoz,
-  amikor a beteg gyógyszerét valamilyen „közreműködő” szállítja házhoz.

 

a) Amikor a gyógyszertár szállít házhoz, arra vonatkozóan a gyógyszer-gazdaságossági törvény eddigi szabályai nem változtak. Ezt a tevékenységet a gyógyszertár vezetőjének felelősségére a gyógyszertár gyógyszerésze, szakdolgozója végezheti. Ilyen szituáció lehet pl., ha a gyógyszertár a betegnek nem tudta kiadni a gyógyszert, de vállalta, hogy beérkezést követően házhoz szállítja, vagy amikor a beteg / a beteg megbízottja a receptet „beadja” a gyógyszertárba, majd a gyógyszertár összekészíti és házhoz szállítja. A jogszerű gyógyszer házhoz szállításnak mindkét esetben alapfeltétele, hogy a (papír)recept / felírási igazolás fizikailag jelen legyen a gyógyszertárban.

 

b) Speciális eset, amikor a beteg megbízottja (pl. a falugondnok, önkormányzati segítő, szociális otthon vagy egyéb szervezet képviselője) a betegtől jogszerűen átvett papírvényt (felírási igazolást) vagy a megrendelőlapot beviszi a gyógyszertárba, majd az összekészített gyógyszert ő viszi haza a betegnek. Az önkormányzati segítő tevékenységére vonatkozóan több alkalommal (legutóbb a 32. tájékoztatóban) részletes szempontrendszert ismertettem, amelynek módszertana más esetekben is irányadó lehet.

 

c) Az e-recepttel kapcsolatos jelenlegi szabályozás kimondja, hogy a betegnek, személyazonossága igazolását követően, és a beteg meghatalmazottjának (szintén személyazonossága igazolását követően), a betegnek felírt e-recept kiváltására a gyógyszertárban joga van, de ehhez szintén személyesen kell jelen lenni a betegnek, vagy a meghatalmazottjának.

 

d) A jelenlegi (veszélyhelyzetben érvényes) szabályozás azt is kimondja, hogy a beteg gyógyszerét kiválthatja az is, aki ismeri a beteg TAJ-számát és a kiváltó személy természetes személyazonosító adatait „a gyógyszer kiadója elektronikusan rögzíti”. Ez a lehetőség is a kiváltó személy személyes jelenlétét igényli a gyógyszertárban.

 

e) Fentiekből következően a gyógyszer betegnek, beteg meghatalmazottjának, falugondnoknak, önkormányzati segítőnek, szociális otthon vagy egyéb szervezet képviselőjének, TAJ-számot ismerő ismerősnek történő expediálását (átadását) minden esetben meg kell előzze


-  papírvény, felírási igazolás esetén a vény (felírási igazolás) gyógyszertárban való fizikai ottléte,
-  e-receptre felírt gyógyszer felírási igazolás nélküli kiszolgáltatása során a kiváltó személy azonosítása és adatainak elektronikus rögzítése.

 

f) Mindezekből adódóan vényköteles gyógyszer esetén az a házhoz szállítási gyakorlat, amikor bemondásra kiviszik a gyógyszert házhoz, ott a receptet (felírási igazolást) átveszik, otthagyják a gyógyszert, majd a gyógyszertárba visszamenve beütik a kiszolgáltatott gyógyszereket, nem szabályos.

 

g) Úgyszintén szabálytalan, ha valaki bemond egy taj-számot telefonon, kiadásba helyezik a hozzá tartozó gyógyszert a térben, adminisztrálják a NEAK-támogatást és a NAV felé is elmegy a jelentés, majd kiviszik a gyógyszert a kiadási bizonylattal, a háznál a kiadási bizonylatot aláírja a beteg, kifizeti a pénzt, a gyógyszertár alkalmazottja pedig utólag berakja a kasszába.

 

h) Úgyszintén szabálytalan, ha valaki bemond egy taj-számot telefonon, kiviszik neki és átadják a gyógyszert, elveszik tőle a pénzt, majd a gyógyszertárba visszatérve utólag a térből expediálják a gyógyszert, adminisztrálják a NEAK támogatást, a NAV felé is elmegy a jelentés, majd a gyógyszertárban „valaki” szignálja a kiadási igazolást.

 

Összegezve, vényköteles gyógyszer csak abban az esetben kerülhet ki a gyógyszertárból, ha a jogszerű kiadás dokumentumai (pl. vény, felírási igazolás, megrendelőlap, kiadási igazolás) a gyógyszertárban birtokában vannak.

 

3. Meg kell még jegyezni, hogy


-  megfelelő vényen történő rendelés esetén sem szállíthatók házhoz a kábítószerként (K1, K2) és pszichotrópként (P2) minősített gyógyszerek,
-  az interneten csak a vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek rendelhetők – ennek részletes szabályozására nem térek ki.

 

 

4. Sokan jelezték, hogy gyógyszer-nagykereskedő ügynöke telefonon érdeklődik gyógyszertáraknál arról, hogy ellátnak-e szociális otthont, és ha igen, annak hány lakója van. Az érintett nagykereskedő vezetőjének tájékoztatása szerint nem a szociális otthonok gyógyszerellátásának átszervezésére irányul az érdeklődésük, hanem a koronavírus-tesztek iránti esetleges igények előzetes felmérése az érdeklődés célja.

 

 

Budapest, 2020. május 7.

 

Dr. Hankó Zoltán
elnök, MGYK