Koronavírus kamarai tájékoztató 38.

 

A koronavírus járvánnyal kapcsolatos eddig közzétett valamennyi kamarai tájékoztató a Kamara honlapján megtalálható, ezek fontos információt hordoznak.

 

 

1. Kormányrendelet a beteg személyes jelenlétét nem igénylő „telemedicinális” távgyógyításról

 

 

A Kormány a veszélyhelyzet során elrendelt egyes egészségügyi intézkedésekről szóló 157/2020. (IV. 29.) Korm. rendelete (MK. 2020. évi 91. szám) kimondja, hogy „az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik”.

 

A rendelet telemedicinának minősíti azt a tevékenységet, amelynek célja a beteg távollétében


-  a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése,
-  a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése,
-  a konkrét betegség(ek) meghatározása,
-  a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása,
-  a fentebb felsorolt kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása
távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.

 

Telemedicina keretében nyújtható különösen


-  betegirányítás távkonzultáció formájában, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,
-  a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,
előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése,
-  előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés, amely a távkonzultációt követő személyes találkozáson alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi,
diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai eszközzel,
-  gyógyszer rendelése,
-  korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás,
-  távkonzílium szervezése,
-  beutaló kiállítása,
-  pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia,
-  fizioterápia távkonzultációs eszközzel,
-  szoptatási tanácsadás,
-  védőnői gondozás és
-  telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.

 

A közfinanszírozott szolgáltatónak az alábbi telekommunikációs szolgáltatásokat működtetnie kell:


-  betegirányítás távkonzultáció formájában, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,
-  a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,
-  előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése.

 

A telemedicinális ellátást dokumentálni kell, létre kell hozni az intézményi protokollt, a szolgáltató informatikai rendszerében rögzíteni kell az ellátásokat és az EESZT-hez továbbítani.

 

A rendelet azt is kimondja, hogy


-  a telemedicinális szolgáltatások kapcsán felmerült költségek az E. Alappal szemben érvényesíthetőek,
-  ha „a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a veszélyhelyzet által indokolt és a szakmai útmutatókban rögzített védekezési eszközök és előírások alkalmazása mellett haladéktalanul vagy a beteg állapota által indokolt határidőben gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról”, illetve
-  az egészségügyi szolgáltató a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint azok elérhetőségének módját honlapján közzéteszi.

 

Ritkán szoktunk ilyen részletességgel orvosszakmai kérdéseket szabályozó jogszabályokat ismertetni, azonban most célszerű volt kivételt tenni.

 

Egyrészt azért, mert ez a kormányrendelet értelmezhetővé teszi a 10/2020. (III. 14.) EMMI rendelettel módosított 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet azon rendelkezését, amely lehetővé teszi, hogy a stabil állapotú krónikus betegek számára a gyógyszerfelírás és orvosi tanácsadás távkonzultációval is lehetséges. Ugyanis értelmezi a távkonzultációt és tágabb kontextusba helyezi a beteg személyes jelenlétét nem igénylő módon történő gyógyszerrendelést. Míg a március 14-én megjelent miniszteri rendelet még csak „a stabil állapotú, krónikus betegek szokásos gyógyszereinek elektronikus vényen történő rendelését” tette lehetővé távkonzultáció keretei között, a mostani kormányrendelet ilyen megszorító rendelkezést már nem tartalmaz.

 

Másrészt azért, mert a rendelet szabályozza és szakmailag legitimálja, hogy mely területeken és milyen módon lehet a beteget kezelni a személyes jelenlétét nem igénylő módon. Továbbá előírja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak milyen telemedicinális ellátásokat kell biztosítani. A rendelet kimondatlanul is feltételezi az orvosok komoly hivatásetikai elkötelezettségét.

 

A rendelet hatását a gyógyszerészi gyakorlatra monitorozni kell: a távkonzultáció keretei közötti orvosi diagnózis, terápiás javaslat és gyógyszerrendelés a gyógyszerészek szakmai felelősségét nagymértékben megnöveli nemcsak a vényköteles, hanem a vény nélküli gyógyszerek kiszolgáltatásához kapcsolódóan is. Mindeközben a veszélyhelyzeti intézkedések (elsősorban a TAJ-szám bemondására alapozott gyógyszerkiváltás lehetősége) eleve csökkentik a gyógyszerbiztonságot és a gyógyszerész-beteg konzultáció kereteit.

 

2. Az országos tiszti főgyógyszerész tájékoztatója gyógyszerészeknek

 

Dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész április 29-én körlevélben tájékoztatta a gyógyszerészeket. Ebben olvasható, hogy

 

-  a jövőbeni esetleges kijárási korlátozások enyhítése nem indokolja a gyógyszertári óvintézkedések enyhítését, sőt, fokozottabb körültetekintést igényel mind a gyógyszertárvezetőktől, mind pedig a gyógyszerészektől és gyógyszertári szakdolgozóktól, hiszen a célunk közös: a gyógyszertárak működőképességének fenntartása,

 

-  elkészült az Eljárásrend gyógyszertárak részére koronavírus fertőzés esetén” című anyag (ITT található),

 

-  a Tisztigyógyszerészeti Főosztályhoz egyre több olyan bejelentés érkezik, amely szerint vényköteles gyógyszerek „expediálása” a beteg vagy megbízottjának személyes közreműködése nélkül történik, telefonon keresztüli konzultáció alapján, továbbá olyan szolgáltatásokkal kapcsolatosan, amelyeknél telefonon, e-mailen vagy egyéb elektronikus kommunikációs eszköz segítségével (SMS, Messenger, Viber…) kell megadni a TAJ számot és megnevezni a kiváltandó, elektronikus recepten rendelt, vényköteles gyógyszereket. Ez alapján történik meg a vényköteles gyógyszerek házhoz szállítása. Fontos kiemelni, hogy a TAJ szám személyes adatnak minősül. Kezelésére (gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése…) szigorú hazai (Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) és Európai Uniós (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679 RENDELETE) jogszabályok vonatkoznak. A személyes adat kezelését és az esetlegesen bekövetkező adatvédelmi incidenseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálja és indokolt esetben szankcionálja.

 

Ez utóbbi témával kapcsolatban szeretnék emlékeztetni, hogy a kamarai tájékoztatókban már több alkalommal foglalkoztunk a TAJ-szám bemondásával történő gyógyszer-kiváltás adatvédelmi és szakmai kérdéseivel. A korábban közölteket meg nem ismételve pl. a 30. tájékoztató 5. pontja, a 31. tájékoztató 2. pontja, a 32. tájékoztató 2. pontja és a 33. 2. pontja is részletesen foglalkozik ennek a kérdésnek az adatvédelmi szempontjaival és a szakmai szabályokat is sértő gyakorlattal.

 

Amennyiben az adatvédelmi szabályok megsértése gyakorlattá válik, nem lesz megúszható a NAIH vizsgálata, ami – hazai léptékkel mérve – igen jelentős pénzügyi szankciók kockázatát hordozza. A szakmai (pl. a házhoz szállításhoz kapcsolódó) szabályok betartása úgyszintén kötelező. Továbbá a veszélyhelyzet idején hatályos különleges kamarai eljárásrendre vonatkozóan rendelkezéseket életbe léptető 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet kimondja, hogy „a fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget a veszélyhelyzet ideje alatt követték el.”

 

A 33. tájékoztatóban ennek a témának a lezárásaként a következőképpen fogalmaztam:
„A jogi, szakmai és etikai szabályoknak megfelelő gyakorlathoz való ragaszkodás nemcsak amiatt fontos, mert a szabályok be nem tartása egyedi kockázatokat hordoz, másrészt nagymértékű megszegésük a szabályozott piac meghasonlásával jár, aminek a következményei beláthatatlanok. Fontosnak tartom azért is, hogy a liberalizáció lezárása óta elmúlt 10 évben nagy erőfeszítésekkel helyreálló szakmai gyakorlatot és kompetenciákat mi gyógyszerészek, különböző csoportok nyomásának engedve, önként ne adjuk fel. Ha ezt mégis megtesszük, a visszaút sokkal nehezebb lesz, mint az elmúlt 10 év volt.”

 

Budapest, 2020. április 30.

 

 

Dr. Hankó Zoltán
elnök, MGYK

 

ogyei logo epapir mgyk  aeek logo  neak logo

  gyoftex logo hum2magyosz newelogo