Képzelj el egy országot, amely úgy ünnepli függetlenségének századik évfordulóját, hogy az állami intézmények mindegyike megajándékozza valamivel az adófizetőket.

 

Megajándékozza.

 

Az adófizetőket.

 

És nem egy kedves levéllel vagy egy utalvánnyal, még csak nem is egy képpel a miniszterelnökről, hanem az országos genetikai intézet esetében például egy ingyenes DNS-elemzéssel. Ez történik Észtországban, ahol a várakozások szerint az 1,3 milliós lakosság 20 százalékának örökítőanyagát feltérképezik 2019 végéig, így ők már tudni fogják, milyen betegségekre hajlamosak, és milyen óvintézkedéseket tehetnek a megelőzésükre. „Nekem a 2-es típusú diabéteszre van hajlamom, amit a DNS-elemzésemből tudok, úgyhogy próbálom majd elkerülni a hízást” – mondta egy interjúban Kersti Kaljulaid észt elnök, akinek nagy szerepe volt a kelet-európai állam digitális átalakulásában.

 

A tavaly márciusban elindított kezdeményezés célja, hogy az emberek tudatában legyenek, milyen betegségek nagyobb kockázatát hordozzák magukban, és még időben megelőző intézkedéseket tehessenek. A páciensek genetikai profilját a jövőben integrálják a digitális egészségügyi rendszerbe, egyéni kockázati pontszámokat kalkulálnak, és farmakogenomikai (azaz a gyógyszer-hatóanyagokra adott, genetikailag meghatározottan eltérő reakciókról szóló) információkat is feltüntetnek minden, a DNS-elemzésen már átesett ember egészségügyi adatlapján. Így ha orvoshoz fordulnak, személyre szabott, genetikai kockázatbecsléssel is megtámogatott diagnózist és gyógyszeres kezelést kaphatnak, illetve ugyancsak személyre szóló javaslatokat a megelőzésre.

 

A kormány szándékai szerint ez lesz az egészségügy valósága (az egészségügyre egyébként GDP-arányosan Magyarországnál kevesebbet fordító) Észtországban a közeli jövőben.


Milyen irányba építkezhet egy kicsi és szegény ország?

 

Az EU legdigitálisabb állama már 20 éve megkezdte a digitális átállást az egészségügyben is: a végcél, hogy átlátható, blokklánc alapú, genetikai adatokból is dolgozó egészségügyi rendszer jöjjön létre. Ennek jegyében tavaly óta minden 18 év fölötti állampolgárt arra biztatnak, hogy analizáltassa a DNS-ét. Amire a fiatalabbak vállalkoznak is, de miért érdekelne egy idősebb embert a fiatalok legújabb őrülete?

 

Egy 75 éves tallinni nő arról beszélt a Meskó Bertalan orvosi jövőkutató alapította The Medical Futuristnek, hogy először ő is úgy gondolta, túl öreg ő már ehhez – minek? Végül mégis úgy döntött, hogy jelentkezik a családja kedvéért. Észtországban támogatja az állam a nőgyógyászati szűréseket, neki pedig szerencséje volt, mert ezáltal még korai stádiumban diagnosztizálták nála a mellrákot. Ennek már 15 éve, azóta eltávolították a daganatot, mellei megmaradhattak, és az azóta eltelt években is rendszeresen szűréseken vesz részt, a lánya azonban arra kérte, hogy végeztesse el a DNS-elemzést, amiből unokáira nézve is következtetéseket lehet levonni. „Jó, ha megtudunk valamit arról, hogy milyen egészségügyi kockázatokat örököltünk női ágon, hogyan figyeljünk oda rá, és milyen gyakran kell szűrővizsgálatokra járnunk. Most várjuk az eredményt, azt ígérik, jövőre készül el” – mondta az asszony, aki abban bízik, hogy a genetikai örökség ismeretében könnyebb lesz megőrizni az egész család egészségét.

 

Egy másik, húszas éveiben járó észt nő, aki a budapesti CEU-n folytat mesterképzést, azt mondta a The Medical Futuristnek, ő elsősorban azért vett részt a DNS-elemzésben, hogy segítse a tudomány haladását, de jövőbeli egészsége ugyancsak motiválta.

 

Míg a legtöbb állam csak az elmúlt években ismerte fel a digitális egészségügy és a genetikai alapú orvoslás jelentőségét, Észtország jóval korábban ébredt. „Emlékszem, az 1990-es évek végén, amikor az akkori miniszterelnök tanácsadója voltam, ismertük fel, hogy ez a kicsi és szegény ország két irányba építkezhet: az egyik az információs technológia, a másik pedig a genetika. Ezért 3 millió eurós tőkével létrehoztuk az Észt Genom Alapítványt, hogy javítsunk a lakosság egészségén, és csökkentsük a költségeket” – idézte fel Kaljulaid elnök.

 

Ehhez persze nem árt, ha kezdésként kiépítetik a digitális demokráciát is. Ennek jegyében az elmúlt mintegy húsz évben az e-Észtországnak nevezett projekt keretében a balti ország összes állami szolgáltatását interneten elérhetővé tették: a törvénykezést, a szavazást, az oktatást, az igazságszolgáltatást, a bankrendszert, az adóügyintézést, a rendőrséget és az egészségügyet az X-Road nevű platformon integrálták.

 

Az észtek a számítógépükről adhatnak le szavazatot (a 2019. márciusi parlamenti választáson már a szavazatok 44 százaléka interneten érkezett), szerződéseket ellenjegyezhetnek elektronikus aláírásukkal, és csippel ellátott személyi igazolványaikkal számítógépen intézhetnek akár cégbírósági és földhivatali ügyeket is – tudván tudva, hogy adataikat blokkláncalapon biztosítják. Észtországban az állami ügyintézés 78,1 százalékát digitalizálták, és ezzel becslések szerint a GDP 2 százalékát takarítják meg.

 

A cikk teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

Forrás: qubit.hu

A hozzászóláshoz be kell lépnie. Ha még nem regisztrált, IDE KATTINTVA megteheti.

ogyei logo epapir mgyk  aeek logo  neak logo

  gyoftex logo hum2magyosz newelogo